A Harvard Art Museums története
A Harvard Art Museums a Harvard Egyetem szerves részét képezve hívja össze a művészet és a tudomány világát. A intézmény mai formája 1983-ban született meg, amikor három különálló entitás egyesült egyetlen, harmonikus egésszé. Ez az unió magába foglalja az 1895-ben alapított Fogg Museum-t, a 1903-ban létrehozott Busch-Reisinger Múzeumot, valamint az 1985-ben megalapított Arthur M. Sackler Múzeumot.
Ezek a gyűjtemények mögött megható hagyomány áll, amely a tudományos kutatás és az emberi kifejezés művészeti értékeinek megőrzése iránti elkövetkezhetetlen elkötelezettségét tükrözi. Bár a múzeumok egykor különálló intézmények voltak, az idő folyamán megtörtént az egyesülés, amely egyetlen, koheszív institutionális keretrendszert alkotta meg. 2008-ban az intézmény neve egyszerűsödve vált, és az hivatalos megnevezésből elhagolták az Egyetem szót.
A Cambridge kampuszán található műalkotások folyamatos párbeszédet indítanak el a különböző korszakok és hagyományok között. A komplexum minden egyes múzeuma egy-egy egyedi nézőpontot ad az egésznek, a XIX. századi alapvető tanulmányozatokatól a legfrissebb beszerzésekig. A helyszín története a fokozatos felhalmozódás és a végső, szerkezeti egység lenyűgöző folyamata.
Építészeti kialakítás és az üvegtető
A Harvard Art Museums fizikai jelenlétét Renzo Piano keze formálta. Az ő tervezése a 32 Quincy Streeten található, felújított épület részéről három különálló múzeumot egyesített egyetlen, összefüggő eggessé. Ez a szerkezeti integráció 40%-kal növelte a rendelkezésre álló galériatér mennyiségét. Az építészet az innováció erejét használja fel a múlt megvilágítására, zökkenőmentes átmenetetக் teremtve a történelmi reverenci és a modern forma között.
E művi alkotás leglenyűgözőbb eleme a törzsett piramid alakú tető. Ez az üveggel borított korona úgy tűnik, mintha a udvar felett lebegne. Ahogy a napfény átszűri a szerkezetet, lágy, természetes fénnyel fürdözteti a belső galériákat. Ez az átlátszhatóság élő kapcsolatot szül a művészet és a külvilág között, olyannyá, hogy a műalkotások megtekintése szinte egy közösségi élménnyé válik a természetkel való közvetlen találkozás során.
A Fogg Museum gyűjteménye
A komplex alapköveként a Fogg Museum olyan hagyományt őriz, amelynek gyökerei egészen 1873-ig nyúlnak vissza. A gyűjteményt világszerte elismert nyugati festészetű tartományai miatt tisztelik, olyan teret biztosítva, ahol a történelem súlya az eredeti műalkotások jelenlétében érezhető. A falak között feltárul az itál reneszánsz isteni proporciója, különösen Botticelli és Raphael műveiben. Ezek a festmények olyan fizikai entitások, amelyek kompozíciójukkal és történelmi súlyukkal azonnal magukra vonzzák a néző tekintetét.
A hatalmas méretű vásznak túl a múzeum jelentős rajz- és fotóművészeti gyűjteményt is fenntart. Ezek a művek intimebb találkozást tesznek lehetővé a művész keze és a vizuális persepció fejlődésének folyamata között. Egy vonal precizitása vagy egy fotófinom tónusváltása csendes kontrapontust alkot a monumentális festmények mellett. A következő alkotások alkotják a gyűjtemény legkiemelkedőbb darabjait:
- House of the Customs Officer, Varengeville, körülbelül 1870 - Claude Monet
- Le Stryge, 1853 - Charles Meryon
- Untitled, 1960 - Hedda Sterne
A gyűjtemény mélysége lehetővé teszi, hogy megfiggaljuk, hogyan értelmeződtek a fény és a forma évszázadok során. E tárgyak előtt állni olyan, mint tanúja lenni a nyugati művészet fejlődésének a legfontosabb alapvető elemekön keresztül.
The Arthur M. Sackler Museum
A Arthur M. Sackler Museum egy kapu, amely Ázsia, az iszlám világ és az ősi közel-keleti művészeti hagyományok világába nyílik ki. Ebben a térben a figyelem a kínai kalligráfia finom precizitására és a japán rajzok csendes jelenlémére irányul. Ezek az alkotások a hosszú múltú esztétikai gyakorlatok fizikai nyomai, amelyek közvetlen találkozást tesznek lehetővé a művész kezeval, különböző korszakok és földrajzi helyszínek határain keresztül.
A gyűjtemény kiterjedése az ősi közel-kelet felé tolódik, ahol a múlt civilizációinak anyagi emlékei csendben pihennek. Egy, amely körülbelül 250 000 különböző műanyagból készült tárgyat foglal magában, ez a múzeum lehetőséget biztosít arra, hogy megfiggaljuk, hogyan alakultak át a formák és a funkciók a különböző kulturális nézőpontokon keresztül. Ezek a műalkotások a finom vonalak és anyagok apró változatai iránti lassú, mély megfigyelésre ösztönöznek, amelyek meghatározzák ezeket a hagyományokat.
A művészeti gyűjtemény remekművei
Egy olyan alkotás jelenléte, mint Claude Monet House of the Customs Officer, Varengeville, különleges találkozást kínál a francia partvidék fényeiyle. A közelben a hangulat átalakul Charles Meryon 1853-ban megalkotott Le Stryge című művének pszichológiai súlyával. Ezek a műalkotások fizikai ্anchorokként szolgálnak a galériákban, csendes figyelmet követelve azután, ahogyan a pigment találkozik a felülettel.
A gyűjtemény jelentős japán és kelet-ázsiai hagyományokat őrz meg, amelyek lassabb megfigyelésre invitálnak. Suzuki Kiitsu 1835-ös Mount Fuji and Mount Tsukuba és 1820-as Cranes alkotásai a forma precíz uralmát mutatják be. Ezek a művek Hishikawa Moronobu körülbelül 1600-as Early Evening at a Yoshiwara Inn című, finom kompozíciója mellett állnak, valamint Tawaraya Sorai 1700-as Autumn Maple Trees című művének szezonális tisztaságával. Ezekben az alkotásokban egy olyan egyedi nyugalom rejlik, amely évszázadokon át fennmarad.
Egyéb művek a mozgásra és a természet világára fókuszálnak. Soga Shohaku 1764-es Race at Uji River című alkotása a momentum érzését ragadja meg, míg Kamisaka Sekka Momoyogusa (Flowers of a Hundred Worlds, 1909) a botanikai részletesség tanulmányát nyújtja. Ezek előtt az alkotások előtt állni olyan, mintha a különböző korszakok sajátosságait és az alkotók sokszínű módját tapasztaljuk volna meg, ahogyan a világot egy síkra fordították le.
Kutatás és tudományos csodák
A intézmény a szigorú tudományos kutatások központjaként működik, négy különálló kutatóközpontot foglalva magába, amelyek támogatják hatalmas gyűjteményeit. A 1928-ban alapított Straus Művészeti Konzervációs és Technikai Tudományi Központ a tárgyak megőrzésére és tudományos elemzésére összpontosít. A művészeti megértés technikai síkon való mélyítése érdekében a 2002-ben létrevedett Modern művészet technikai tanulmányok központ, valamint a 1958 óta aktív Sardis régészeti kutatása is folyamatos segítséget nyújt a tudományos folyamatoknak.
A művészet és a természettörténet metszéspontján a legendás Üveges Virágok egyedülálló jelenlést kölcsönöznek a múzeumnak. Ezeket a Blaschka család precízen megalkotott botanikai modelleket az üveg tisztaságában mutatják be a növényvilág részletes tanulmányát. Ritka pillanatot jelentenek, amikor a tudományos pontosság és a művészi zsenialitás találkozik, fizikai emléketக் hagyva a növényi formákról, amelyek évtizedekig változatlanul megmaradnak.
A Harvard Art Museums látogatása
A Massachusetts államban, Cambridge városában, a Quincy Street 32. számında elhelyezkedő intézmény kedvesen fogadja a látogatókat keddig, keddtől vasárnapig. A belépés mindenki számára ingyenes, hiszen a művészet mindenki számára elérhetővé válik. A főépület hatalmas, 204.000 négyzetfémnyi területet foglal le, amely nemcsak a nyilvános kiállításoknak, hanem a tanterv szerinti oktatásnak, a kutatólaboratoriesnak, valamint a műalkotások restaurálása és egyéb essenciális funkcióknak is otthont ad. Ebben a impoznzus épületben körülbelül 43.000 négyzetméternyi területet kifejezetten a kiállítások megtekintésére fordítottak.
A múzeum fizikai jelenléte egy olyan csendes találkozást tesz lehetővé a műalkotásokkal, amelyeket évszázados tudományos gondoskodás során őrzöttünk meg. A látogató elé az japán rajzok finom precizitása vagy az impresszionista vászonok texturált ecsetvonala állhat, elmerülve a múlt szépségeitől.
A létesítmény nagyrészt biztosítja a szabad mozgást a komplexumban található különböző gyűjtemények között, lehetővé téve a művészet különböző korszakai közötti zökcsegő utazást:
- Mount Fuji, körülbelül 1802 - Tani Bunchō
- Cranes, 1820 - Suzuki Kiitsu
- Autumn Maple Trees, 1700 - Tawaraya Sorai
