Théophile GautierFestmények, életrajz és múzeumi gyűjtemények

Írói élet és művészeti kritikacikk

Théophile Gautier egy olyan sokoldalú francia művész volt, aki egyszerre volt költő, drámaíró, regényes, újságíró, valamint művészeti és irodalmi kritikus. Tarbes városában született, a Franciaországi Délnyugat-hegyláncok, a Hautes-Pyrénées megyéjében, majd később Párizsba költözött, ahol oktatása a Collège Louis-le-Grand és a Collège Charlemagne falai között alakult ki. Pályája során számos folyóirat rendszeres szerzője volt, legfőképpen a La Presse írója, majd később a Revue de Paris igazgatójaként és az L’Artiste szerkesztőjeként tevékenykedett. Emellett Le Moniteur universel írójaként is megmutatta tehetségét.

Gautier utazó művész volt, amelynek során számos egzotikus tájra és kultúrára lenyűgöződve látogatott el, többek között ezekre:

• Spanyolország
• Olaszország
• Oroszország
• Egyiptom
• Algéria

Irodalmi és színházi örökség

Íróként Gautier rendkívül sokszínű és gazdag életművel rendelkezett. Verses munkái között olyan fontos alkotások szerepelnek, mint a Poésies, az Albertus, a La Comédie de la Mort, az España, valamint az Émaux et Camées. Prozaként számos műfajban megmutatta magát: a történelmi románc, a Mademoiselle de Maupin, a fantasztikus történet, az Eldorado, ou Fortunio, a történelmi regény, a Le Roman de La Momie, valamint a kalandregény, a Captain Fracasse alkotása volt. Emellett számos utazási könyvet is írt, amelyek élményeket közvetítenek utazásairól.

A színház és a tánc világában különösen a librettistaként vált ismertté, legfőképpen a világszerte híres Giselle című balett forgatókönyvével. Drámai művei között olyan darabok találhatók, mint a Une Larme du diable, a Le Tricorne enchanté, a La Fausse Conversion és a Pierrot Posthume. Művészeti kritikusként pedig 1862-ben a Société Nationale des Beaux-Arts elnökének választották.